Nem tudom hány éves vagy, de azt vettem észre, hogy ahogy idősödünk, elfelejtünk álmodozni is. Fiatal korban tele vagyunk álmokkal, tervekkel. Ahogy múlik az idő, egyre inkább azt gondoljuk, hogy nekünk nincs lehetőségünk a szabad életre. Arra aki elért valamit, leginkább irigykedve tekintünk. "Könnyű neki" - gondoljuk. Óriási szerencséje volt. Mindig meg tudjuk magyarázni, hogy miért jutott előrébb. Nem látjuk a mögötte lévő munkát, erőfeszítést. Persze vannak kivételek, de a többség akik többre vitték, verejtékes úton mentek keresztül.
A saját esetünkben nyugtázzuk, hogy nem jó helyre születtünk. Idősebb korban az álmodozások is elmaradnak. Még aki lottózik is, nem bízik a szerencséjében.
Te is éreztél már így? Gondolkodtál már azon, hogy miként tudnád kevesebb munkával biztosítani a jelenlegi életszínvonaladat? Egyáltalán elégedett vagy a jelenlegi élethelyzeteddel?
LEGYENEK A TANÍTÓ KÖNYVEK A BARÁTAID! JÁTSSZ EL A GONDOLATTAL, HOGY MILYEN LENNE AZ IDEÁLIS ÉLETED!