Legtöbben úgy gondolják, hogy azzal, hogy milyen családba születtek, elrendeltetett nagyjából a jövője. Boldogok a szülők, és boldogok a gyermekek, ha majd felnőtt korukban egy kissé túlszárnyalják az őseiket. Az iskoláztatásra erőn felül próbálják a szülők, nagyszülők előteremteni a pénzt, és valami jó szakmát szeretnének a gyerekek kezébe adni. 

Eleve saját magukat korlátozzák le a szülők, és tanításaik révén a gyermekek is abban, hogy más élet is lehetséges, mint a korlátok közé szorított túlélés. Aztán láthatunk olyan eseteket is, hogy a szülők jómódúak voltak, és a következő generáció nem tudott helyesen bánni a pénzzel, és elszegényedett. De most a felemelkedéshez szeretnék inspirációt nyújtani.

Egyszer volt, hol nem volt, magam is olyan családba születtem, hogy jól megéltünk, de nem is mertek gondolni az őseim a teljes anyagi szabadságra. Sokat dolgoztak, segítettünk mindenben mi gyerekek is.Én pedig vágytam rá, mindig ábrándoztam arról, hogy mit tennék, ha sok pénzem lenne. Na persze csak abban gondolkodtam, hogy mit tennék, ha sok pénzt nyernénk a lottón, vagy örökölnénk. 

Aztán, amikor örököltem, bár nem sok pénzt, akkor elnyaraltuk a pénzt, mondván, hogy a kemény munkával megkeresett pénz elköltését jobban meggondoljuk, biztosan nem fordítanánk drága utazásra. Ez még csak a nagyszülői örökség volt, így a későbbiekben már megfontoltabbá váltam. De volt olyan ismerősöm, aki gyorsan igyekezett megszabadulni az örökölt ingatlantól áron alul is, hogy minél kevesebb gondja legyen vele. Természetesen gyorsan "beépítette" a saját ingatlanába az összeget, szép bútorokat, műszaki dolgokat vásárolt rajta. 

Amikor a szüleim itt hagytak bennünket, már érettebben cselekedtem. Igaz, hogy értékes tudást is szereztem hozzá. No persze a tanulópénz egykori megfizetése is megtanított dolgokra. Mi történt? Az eladott ingatlant nem igyekeztem gyorsan eladni, hanem türelemmel kivártam, amíg reális pénzt kaptunk érte. Aztán a pénzt nem költöttük elértéktelenedő dolgokra, hanem egy ingatlant vásároltunk rajta, egy nagy városban, ahol mindig kelendőek a bérelhető lakások. Ugyan nem volt elegendő pénzünk, de hitellel megvásároltunk egy kis garzont, így a bérlő fizette a hitel részleteit, és szépen lassan kifut a hitelünk. Igaz, hogy még nem teljesen élvezzük az előnyeit, a havi bevételt, de nem messze van az idő, hogy tehermentessé váljon a mi kis lakásunk, és onnantól élvezhetjük azt, hogy kemény munka nélkül jutunk havi plusz jövedelemhez.  Az idő meghozza a megoldást. Ez csak egy pont, ahol az emberek más irányba fordíthatják az életüket. A jövedelemre gondolva a legtöbbeknek az jut eszébe, hogy jól fizető állás (panaszkodnak arra, hogy nem igazán van ilyen, ha igen, akkor milyen nagy felelősséggel jár, vagy pedig mennyi idejük megy el a munkavégzéssel), és a másik megoldás, hogy másodállást, plusz munkát vállaljanak. Nekem is volt fiatalabb koromban mindig plusz munkám. Úgy emlegettek, hogy a jég hátán is megélek, mindig megtaláltam a módot, hogy pénzt tudjak keresni munkával. De ma már azt az elvet követem, hogy LASSAN JÁRJ, TOVÁBB ÉRSZ! Számos lehetőség van arra, hogy évek alatt olyan tartalékot képezz, ami már nyugodtságot biztosít. 

Kedves olvasó! Te vágysz-e egy gondtalanabb életre? Kérlek, hogy gondolkodj el azon, hogy bölcsen osztod-e be a jövedelmed? Vezeted-e a bevételeidet és a kiadásaidat? Elemzed-e a kiadásaidat? Nem próbálsz-e erőn felül látszat életet élni? Nem próbálod-e erőn felül a gyermeked boldogulását segíteni? Saját magadat nem tudod becsapni. Keresd a lehetőségeket, és bölcsen építsd a jövőd! Nem is olyan sokára eljöhet a pillanat, amikor visszatekintettél arra a múltadra, amikor még úgy gondoltad, hogy rossz helyre születtél. És már felszabadult, gondtalan életet élhetsz. Gondolkodj, és gazdagodj!