Hónapról hónapra élnek anyagilag oly sokan. Azok is, akik sokat keresnek, azok is akik keveset. Mindenki meg van róla győződve, hogy ha többet tudna keresni, megoldódna a problémája. De ahogy megvalósul ez a kérésük, ismét abban a nehézségben találják magukat, hogy kevés a fizetés. Előre elhatározzák, hogy amikor megérkezik a várva várt fizetés, mit fognak vásárolni. Ami az egyiknek kiadás, a másiknak bevétel. Áramlik a pénz egyik helyről a másikra határok nélkül. Sokan rendelnek a neten keresztül mindenféle "kincset", mert olcsóbban be tudják szerezni azt, amire vágynak. Sok országon át utazik egy-egy kacat. Ezáltal lesz munkája sok embernek, akik valami másra költik el a pénzt. Sofőrök, rakodók, vámosok, raktárosok, postások, sok kézen megy át csak a szállítás során a "kincs". Legkevesebb azoknak jut, akik a termelésben részt vettek. Körbe-körbe kering az áru és a pénz a világban. Mára már nem kézzel fogható a pénz, bankszámlákon, emberi kéz érintése nélkül áramlik a "pénz", mégis a ropogós bankót istenítik oly sokan. Közben rengetegen érzik úgy, hogy többet kell dolgozniuk, hogy többet megengedhessenek maguknak. Másodállás, plusz munkák. Csak arra nem marad idő, hogy igazán élvezhessék az életet. Túlélnek és nem élnek emberek, a család közben már nem annyira család. 

Amikor először hallottam arról, hogy emberek úgy utaznak, hogy felajánlják a lakásukat másoknak, cserében ők is kapnak máshol szállást, első hallásra megdöbbentem. Aztán lassan feloszlott a köd. Valószínűleg az ilyen embereknek nincs tele a lakásuk mindenféle kacattal. Az élményekre költik a pénzüket. Ma már a repülés annyira természetes, mint az autózás. Amikor én még fiatal voltam a buszozás, vonatozás is kiváltságnak számított. A világ változik. Változnunk kell, hogy emberhez méltó életet élhessünk!

Igen, valóban mindent meg kell adni a gyerekeinknek, de ez nem a tárgyakra értendő. Sokan azt hiszik, hogy azzal adnak meg mindent, ha a csillagokat is lehozzák a gyermekeiknek, és a széltől is óvják őket. Aztán évek múlva csodálkoznak azon, hogy nem olyanná vált a gyerkőc, amilyenné szerették volna. Kedves szülők, az elején minőségi időre vágynak a gyerekek. Csak miután mi a játékokkal, műszaki kütyükkel, márkás ruhákkal, zsebpénzzel elvarázsoljuk őket, kezdik hiányolni a még több anyagi "törődést". Mikor voltál utoljára gyermekeddel játszótéren? Kirándulni? Folyóparton? Mikor rajzoltál a homokba aranyos dolgokat vele? Mikor társasoztatok? Néhány szülővel beszélgettem, és nem értették a kérdést? Sokat dolgozom, hogy mindent meg tudjak adni nekik. A "nevelés" telefonon keresztül működik. Felnőtt gyerekek elfelejtenek segíteni szüleiknek. Csak az elvárások maradnak. Így szokták meg. Jó ez így? 

Ha még nem késő, gondolkodj el azon, hogy megfelelő időt töltesz-e gyermekeiddel! Ne elsősorban a vásárlások mutassák a szereteted! Példát mutatsz, hogy a későbbiekben, hogy nevelje majd az unokákat. Jövőt mutatsz neki!

Becsukom a szemem, és látom magam előtt, ahogy a madarak szállnak az égen. Minden madárnak más a technikája. Az apró madarak helyből fel tudnak szállni. A nagyobb madaraknak kifutópályára van szüksége. Az albatrosz például egy hatalmas testű madár, fajtától függően szárny fesztávolságuk elérheti a 350 centimétert. Türelmesen várhat az óceán felszínén arra, hogy a tápláléka megjelenjen. A kolibri remekül tud helyben lebegni. Minden madár más és más, ahogy mi emberek sem vagyunk egyformák. Az alkalmazkodás mindannyiukra érvényes. Folyamatosan változnak, ahogy a környezet megkívánja. Egyikük költözik, akár több ezer kilométeres utat is megtesznek. Többnyire a kedvezőbb időjárás miatt kelnek útra, a nap, a csillagok, a föld mágneses tere lehet a tájékozódásuk alapja. Nem sokat gondolkodnak, hanem ösztönösen cselekszenek. 

Mi emberek szeretjük az állandóságot. Szeretjük, ha van egy jó kis otthonunk. Sokan a rossz párkapcsolatokból sem tudnak kilépni. Mindenkinek van elképzelése, arról is nehezen mondanak le. Többnyire a körülöttük lévők próbálják meggyőzni őket, hogy nem helyesen gondolkodnak. A hitükhöz legtöbben ragaszkodnak, nem nagyon tudnak másra gondolni, mint amit maguk kitaláltak, a környezetük beléjük nevelt. Amire gondolnak, azt látják maguk körül beigazolódni. Próbálj változni, légy hajlékony!

Képzelj el egy óriás-kereket, amire felülsz. És a legmagasabb pontjáról nézz képzeletben az életedre. Sokkal jobban fogod látni,  hogy mi az, ami változtatásra szorulna. Olyan dolgokat látunk fontosnak földközelből, amit ha más nézőpontból vizsgálnánk meg, már nem is lenne fontos, mást láthatnánk benne. Ha repültél már repülőn, láthattad, hogy felhők felett ragyog a nap. Mostanában több emberrel beszélgettem, akik 40-50 évesen még nem repültek. Sokan nem is vágynak rá. Van aki vágyik rá, de előbb mindent megtesz a gyerekeiért. A saját vágyaikat félre teszik. Majd ekkor, majd akkor, kifogásokat keresnek, hogy miért nem élik a szabad életet. Az idő múlik. Munka, túlélés, család, csak lent a hétköznapokban élnek. Arra biztatlak, hogy tanulj meg a szelek szárnyán repülni! Tárd ki szárnyaid, tárd ki elméd az új információkra, és valósítsd meg az álmaid!

Ma csípős hideg volt. Sütött a nap, fújt a szél. Vonzott a meleg szoba, az ágy. Mégis megtettük, hogy kimozdultunk a szabadba. Párommal megmásztuk a Gellért hegyet. Csodálatos, ahogy a meredek lépcsőn haladva visszatekintettünk az alattunk lévő tájra. A szél körbefújta a különböző színű leveleket. A fákon általában már megbarnult levelek lengedeztek, de volt egy bokor, amin tűz piros apró leveleket láttunk.

Egy másik kiránduló pár valamiféle gyomot gyűjtött. Gondolom egy kis tengeri malackáé lesz. Néha, amikor megkapom "megőrzésre" lányomék malackáját, igyekszem én is szedni friss zöldet neki. A táp, és a zöldségek mellett fontos, hogy meglepjem, örömet okozzak neki is. A gazdi , amikor visszajön, és hazaviszi, nézelődik, hogy miért változott meg a malacka? Mit szeretne, amikor sóvárogva néz a ketrec szélénél? 

Gyönyörű tűlevelű fenyők magasodtak a hegyen. Kitaláltam, hogy szedjünk néhány tobozt. Hátha a magját elvetve egyszer lesz saját fenyőfánk. Karácsonykor többnyire gyökeres fenyőt veszünk. Sajnos nem sok éli túl az átmeneti időszakot, amíg ki tudjuk végleg ültetni. Ezért gondolkodtam abba, hogy próbáljunk kis fákat nevelni a magok segítségével. Attól idén még nem lesz karácsonyfánk. Tehát a terv: vegyünk idén is gyökeres fát, de váltsuk vissza a kertészetben. Talán jövőre már lesz saját apró fenyőfánk. Ha nem, akkor majd ráérünk gondolkodni, hogy miként legyen. Azért persze utánanézek, hogy lehet-e így fenyőfát nevelni. Szedtünk néhány tobozt a fa alól. Hátha. 

Te milyen fát szoktál díszíteni karácsonykor? Az ünnepeket munkának, vagy jó mókának tekinted? Hallgattam a munkatársaimat. Sajnos stresszként élik meg a karácsonyi készülődést. Pedig, ha tervezel, és lépésről lépésre haladsz, akkor jóleső érzés járhat át, hogy mindennel elkészülsz. Néztem a plázákban a sokadalmat. Egymás hegyén hátán vásárolnak az emberek. Tényleg erről szól a karácsony? Vegyünk meg mindent? Költsük a pénzt. Sok esetben sajnos néhány használat után  "elfekvőbe" kerül a megunt tárgy, ruhanemű, játék. Ehelyett inkább töltsük együtt az időt. Beszélgessünk, játszunk, tevékenykedjünk együtt. 

BOLDOG KARÁCSONYT MINDENKINEK!

Helló! 

Érezted már igazán szabadnak magad? Azt mondják, hogy nem az a szabadság, ha nem vagy börtönben? Az igazi szabadság az, hogy azt teszed, amit szeretnél, és nagyon jól érzed magad. Azzal vagy, akivel szeretnél, és az illető, illetők is tudnak időt szakítani a találkozásokra. Oda utazol, ahova vágysz. Kevesen mondhatják magukénak ezt az állapotot. Sajnos sokan el sem tudják képzelni, hogyan lehetséges elérni ezt. Pedig mint mindenre, erre is van megoldás!

Tudtad, hogy az ábrándozás elősegíti, hogy újabb utat tudj bejárni? Ábrándozz egy szebb életről, és kezd el keresni a lehetőséget, hogy miképpen tudod elérni! És tegyél érte, cselekedj!

Ezzel az állapottal szemben a mai átlag nap mint nap felteszi a kérdést a barátainak, ismerőseinek valamivel kapcsolatban, hogy MENNYIBE KERÜL? Mindig van  valami slágertermék. Hol olcsóbb, hol drágább dolgok. Mostanában egyik sláger nevét nem tudom, csak körülírni:  motoros, kétkerekű közlekedési eszköz, amire fel kell lépni, és száguldasz vele az utcán. Aztán a drónok is nagy sikerrel indultak a vásárlási listán. A mindenféle tévé, mobiltelefon, tablet, szintén szerepel azon a listán, ami arról szól, hogy mire költünk kiemelkedően sok pénzt. 

Sokan minden lehetőséget megragadnak, hogy vásároljanak. Lesik az akciókat, és megvesznek olyan dolgokat is, amire semmi szükség nem lenne, csak mert megéri. Rövid időn belül a kamra, gardrob, pince, sufni mélyén lesz bedobozolva sok minden, aminek előtte nem tudtak ellenállni, mert CSAK X FORINTBA KERÜLT. Jobb esetben egy olyan családhoz kerül, akiknek még ilyen dolgokra sem telik. 

Néztél-e már körül a szekrényedben, lakásodban, kamrádban? Mennyi érték hever régóta használatlanul? Teljesen mindegy, hogy kinek mennyi a jövedelme, szokássá vált, hogy mindig elköltsék a fizetést, jövedelmet. Aztán mindenkire hivatkoznak, hogy miért tartanak ott, ahol. A problémát soha nem keresik önmagukban. Ma hallottam egy kifejezést: mindig beleköpnek a levesembe. Ha egy olyan életet építesz fel magadnak, ami erős és stabil, előbb utóbb nem tudnak eltéríteni egy szabad útról. Nem megy egyik napról a másikra, lassan, araszolva, jó felé haladva azonban eljön a siker. 

DÖNTSD EL, HOGY MÁS ÉLETET SZERETNÉL, ÉS TEGYÉL ÉRTE FOLYAMATOSAN! Ha minden nap csak 15 percig tudod magad fegyelmezni, és jobbá válni, mindegy, hogy honnan származol, bárki lehet belőled. 

Kis hazánkban a klasszikus munkahelyek nem biztosítanak olyan nettó jövedelmet, mely által egy szabad életet lehetne élni. Vagy időd van, és kevesebb a jövedelmed, vagy pénzed van több, de az idődet áldozod be érte. Persze egy hosszú távra felépített vállalkozás idővel elhozhatja azt az ideális állapotot, hogy időd is van, és anyagilag is elégedett lehetsz. De ezért keményen kell tenni.

Nagyon sokan keresik a lehetőséget, hogy miként érhetnek el egy könnyebb életet. Ki-ki vérmérséklete, hitrendszere, belső és tanult meggyőződése szerint választ az elé táruló lehetőségek közül. Azok, akik nyitottnak állnak az élethez, mindenben a lehetőséget látják. Ezt sokan használják ki. Színház az egész világ. Ez a mottó jut eszembe, amikor olyan lehetőségeket látok, olyan történetekkel találkozom, amit valaki úgy tálal a nagyközönség elé, ami nem feltétlen fedi a valóságot, de annyira életszerű, hogy az ember beleképzeli magát egy ideális életbe. Az ilyen történetek hátterében legtöbbször a pénz áll. Most egy konkrét példát szeretnék Neked leírni.

Az interneten találtam egy hirdetést, amely szerint Ausztriába bejelentett munkát tud egy vállalkozás biztosítani, európai szintű jövedelemmel. Minden részletre kiterjedően, kerek egész lehetőség, amelyben gondoltak arra, hogy hol lesz a szállás, hogy lesz a kiutazás, az étkezés, a bankszámla, amelyre a fizetés érkezik, a munkavállaló kap munkaruhát, wifit biztosítanak a szálláson, a munkaszerződés magyar nyelven is olvasható, szóval egy rózsaszín lepelbe csomagolták az egész lehetőséget. Az adatlap, amit előzetesben ki kell tölteni, és az egészségügyi nyilatkozat, illetve odaszállítás költségeire kell kifizetni a regisztrációs díjat. És máris indulhatunk dolgozni. Így utólag túl szépen hangzik. De ha átgondolom, valójában nagyon szerettem volna egy ilyen lehetőséget, tehát elhittem, hogy létezik ilyen. 

Aztán a futár meghozza a csomagot, ami a jelentkezéshez szükséges, kifizeted az összeget, és cserébe megkapsz egy paksaméta igénytelenül lefénymásolt papírt, ami nagy általánosságban arról szól, hogy vállalhatsz külföldön munkát, add meg az elvárásaidat, és ha lesz valami, majd értesítenek. A telefonszám, amiről eddig a készséges felvilágosítást adták, nem kapcsolható. Köd feloszlik, otthon marja egymást a család. Mutogatnak egymásra. Miért nem vagy elégedett a sorsoddal? Miért hagytad, hogy palira vegyenek? Miért mondtál fel a munkahelyeden? És ezerrel megy a sárdobálás. Hát kedves ötletelő. Ez legyen életed legnagyobb öröme, hogy megkaptad a pénzed, és utána bujkálnod kell még saját magad elől is. 

Elismerem a hibám, és nem általánosítok, hogy mindenki csaló. Vannak jó emberek. Szép a világ! Szeretem az életet!