Kedves olvasó. Kicsit csalóka címet adtam az írásomnak. Azt szeretném megkérdezni, hogy mikor függeszted fel a véleményedet, az eddigi nézőpontodat? Az emberek egy extra erős lánccal tartják fogva az idejétmúlt gondolatokat. Ezeket sok esetben a szomszéd, család, barátok, kollégák, média sugallják. Sokan folyton okoskodnak, és egyszerűen nem tudnak átlendülni egy olyan gondolatra, ami SEGÍTHETNE EGY KÖNNYEBB ÉLETBEN. Sajnos tényleg beleragadnak legtöbben helyzetekbe, gondolatokba. Nem hallgatnak a belső hangjukra.
Egy könyvben olvastam, hogy a legnagyobb vétek, amit az emberek magukkal tesznek, hogy nincs üres járat az életükben. Ha van egy kis szabadideje valakinek, akkor tévézik, rádiózik, hallgatja az MP3 lejátszót. A facebookozás is sok időt elrabol az életünkből. Persze lehetne jó dolgokat is hallgatni, olvasni, de mindenki a saját gondolatainak megfelelő adásokat hallgat, filmeket néz, vesz észre a környezetében. Szó szerint elnyomják a legtöbben a belső hangot, pedig ha odafigyelnének.......
Ma például egy fiatal párnak szerettem volna ajánlani egy könyvet arról, hogy érdemes befektetésekben gondolkodni, különben öreg korukra is csak a munka marad. Látjuk, hogy minden munka jelentősen átalakult, egyre kevesebb dolgozóra van szükség. Gyorsan rövidre zárták, mondták, hogy nem érdekli őket semmi. (Lehet, hogy azt hitték, hogy valamit el akarok nekik adni?) Valamivel később 5 percet kellett sorban állni egy munkahelyen azért, hogy leregisztráljuk a kilépést. Az előbb említett fiatalok mérgesen káromkodtak, hogy "ki fizeti ezt (sorbanállás) meg?"
Hát igen, a LEGGYORSABBAN AZT TANULJÁK MEG AZ EMBEREK, HOGY MIKÉNT KELL PÉNZÉRT DOLGOZNI. Az első fizetéssel elhúzzák a mézesmadzagot a fiatalság előtt. Aztán rákapnak a vásárlások, költekezések ízére. Lassan mindenkit okolni fognak, hogy nem elég a fizetés, pedig ha felidéznék a régebbi időket, rájönnének, hogy mennyivel több mindenre költenek. Hűségidőket írnak alá a szolgáltatóknál. Amikor lejár, már nem is figyelik, hogy van-e kedvezőbb tarifa.
Szerintük a főnök, a munkáltató, a politikusok, az eladó és még sokan mások "jól lehúzzák az embereket". Egy bolond százat csinál. Egymásnak ajánlják a jobbnál jobb lehetőségeket. Állatokat tartanak, és "őket" is ellátják mindennel. Olyat is hallottam, hogy valaminek kedvező volt az ára, úgyhogy mindjárt három darabot is vett belőle valaki, persze olyan dolgot, amire nem lenne szüksége, de hát megérte.
Senki nem akarja belátni, hogy
MINDENKI A SAJÁT HITRENDSZERE, ÉS IGÉNYE SZERINT KÖLTI A PÉNZÉT. TERMÉSZETESNEK VESZNEK DOLGOKAT, ami régen még csak álom volt. Sokszor IDEJEKORÁN akarnak megvásárolni olyat, amit annál láttak, aki nem biztos, hogy kemény munkával keresi meg a pénzt. Lehet, hogy sokat tanult, hogy egy jól fizető állása legyen, ezért többet megengedhet magának. De lehet, hogy befektetésből jön a költőpénzt. Általában irigykednek arra, aki jobban él, ahelyett, hogy megtudnák, hogy hogyan csinálja. Hallottam egy történetet, hogy egy aranykártyás ügyfél bement a bankba, miközben a többiek sort álltak. A legtöbben beszóltak a "tolakodónak", ahelyett, hogy megkérdezték volna, hogy mit kell tenni ahhoz, hogy aranykártyások legyenek?
Egy MÁS HOZZÁÁLLÁS más világot teremt az embereknek. Mindenkinek lehetősége van a mai világban olyan életet élni, amit elképzel magának.
Egy álommal kell kezdeni. ÁBRÁNDOZNI KELL, hogy mit szeretnénk. Ezzel szemben a mai emberek már ábrándozni sem mernek. Úgy sem sikerülne, ezzel zárják rövidre egy jobb élet gondolatát is.
Aki pedig ábrándozik, annak azt mondják, hogy ha felébred, rájön, hogy bilibe lóg a keze.
REZSICSÖKKENTÉST úgy lehetne a leghatékonyabban megoldani, hogy rendszeresen felülvizsgáljuk a számlákat. Műszaki cikkek vásárlásakor figyelni kellene az áram-fogyasztásra, ezzel szemben az ár a meghatározó. Sokszor nem veszik észre, hogyha kölcsönből veszik meg a csecsebecséket, mennyivel drágább, ha a kamatokat hozzászámolják. SZUPERAKCIÓKAT böngésznek folyamatosan, a kamatok miatt viszont extra drágán vásárolnak. Ma hallottam egy kifejezést: kilomizta egy kolléganő a szekrényből a ruháját. Valóban sokunk lakása, szekrénye egy bazár. Majd jó lesz valamire, imádunk vásárolni.
Szoktad-e felírni a bevételeket, kiadásokat? Többször azt a választ kapom, hogy persze, fejben követem. Holnap is emlékszel rá, és egy hónap múlva is?
Ha egyszer szeretnél egy szebb, gondtalanabb életet élni, saját magadnak kell következetesnek lenned. Mennyivel nyugodtabb lennél, ha csak egy évi fizetésed a számládon lenne? Tudod-e, hogy tavaly mennyit kerestél? Úristen, ugye nem is gondoltad volna.
Valószínűleg egészen más döntéseket tudnál hozni az élet minden területén, ha bőséges tartalékod lenne. Hát ha még a befektetéseid hoznának neked havonta akár csak néhány tízezer forintot. Te is minden forintodért keményen dolgozol? A befektetéseket kockázatosnak tartják sokan, néhány tízezer forintot sem képesek erre a célra fordítani. Bezzeg a vásárlásoknál nem ennyire megfontoltak. Tudod, hogy mennyi csomagot kértek külföldről a magyarok idén? Több, mint félmilliót. TE is rendeltél valamit? Előre bankszámlával kifizették, a vadidegen csomagküldőknek. Abban nem volt kockázat? (Megérte valamilyen bigyó, vagy izé, amiről sok esetben azt sem tudták, hogy micsoda, vagy néhány forintért vállalták, hogy látatlanban megrendelnek valamit, amire nem biztos, hogy nagy szükségük volt.)
Arra buzdítalak, hogy ne csak a mában, és a holnapban gondolkodj! Próbáld legalább 5 évre előre eltervezni az életedet. Kövesd a bevételeidet, kiadásaidat! Az első időben nagy erőfeszítést kell tenned, de ha megszokod, rutinná teszed ezt a fajta hozzáállást, KÖNNYŰVÉ VÁLHAT AZ EGÉSZ ÉLETED.
