Családommal a hétvégén Prágában jártunk. Feltöltődtünk, más szemszögből láttunk a világra, a dolgokra. 

Hosszú órákat töltöttünk a vonattal történő utazással. Ilyen utakra viszek magammal olvasni valót. Az elhaladó táj szépsége, változatossága lenyűgözött, emiatt nem sokat olvastam. Nem tudok betelni a látvánnyal, minden időben más arcát mutatja a természet. Erdők, dombok, hegyek, völgyek, patakok. Még nincs vége a nyárnak, ezért él, lüktet a természet. A végtelen tájon sok magasles volt megfigyelhető. A békés egymás mellett élés jegyében a vadászok figyelemmel kísérik a szabadon élő állatokat. Sok helyen láttam vadetetőket. Ezzel a módszerrel megelőzhetőek a nagyobb vadkárok. 

Érdekes volt látni, hogy amint elhagytuk az országhatárt, milyen éles volt a kontraszt. Nem láttam illegális szemétlerakókat. Rendezettnek tűnik a táj. Úgy szoktunk fogalmazni, hogy rend van a fejekben. 

Prága belvárosát is újra felfedeztük. Véleményem szerint hatalmas a különbség az ottani üzletek működését tekintve. A Szuvenír boltok nem csak kínálják a portékájukat, hanem valamiféle látványossággal csalják be a vásárlókat. Például egy játékboltban nem a sok kirakatban lévő kacat volt a vonzerő, hanem például a bejáratában óriási méretű robotemberek varázsolták el az arra járókat. A betérők a belső teremben kőrhintával találják magukat szemben. Boldogok a  gyerekek, az élményeket tudják átélni. Szintén bent a boltban egy nagy csúszda is a gyerkőcök gondtalan időtöltését biztosította. 

A járdák, terek a belvárosban macskakővel vannak burkolva. Nem célszerű kényelmetlen, magas sarkú cipőben közlekedni. Az utcán a tisztaság látványa fogad bennünket. A háttérmunkások folyamatosan, észrevétlenül teszik a dolgukat. 

A tömegközlekedés jól szervezett. A metrómegállókban jó illatú, tiszta illemhelyeket találunk az itthoni árakhoz képest körülbelül harmadáron. A járművek szintén rendezettek. A városban sok a zöldterület. Gyerekbarát vendéglátó egységek vannak, melyek mellett a gyerekekre gondolva mindig található egy játszótér is. A tiszta tavakban vízicsibék, kacsák úsznak gondtalanul, békésen megférnek egymás mellett az emberekkel. Az erdőkben természetes anyagokból találhatunk különféle játékokat, és padokat, hogy a megfáradt vándor meg tudjon pihenni. Van bőségesen lehetőség, nem kell azt lesni, hogy mikor ki áll fel. Nem láttam tönkretett padokat, játékokat. Grafitival sem csúfították el az egész környezetet. Természetesen voltak, de nem olyan mennyiségben, mint idehaza. Kutyákat is sétáltattak,  mégsem láttam kutyapiszkot. Jóleső, gondtalan érzés bárhol sétálni.

Hazafelé a vonat kigyulladt. Gyorsan, szervezetten evakuáltak bennünket. Nem árnyékolta be utazásunkat ez a kellemetlenség, pedig a hazaút így jó néhány órával volt hosszabb. Tájékoztattak bennünket, hogy mi történt, mi várható, ezért nem volt az itthon folyamatosan tapasztalható zúgolódás. Türelemmel vártuk, hogy megoldják a gondot. Biztos, hogy az is közrejátszott az utasok viselkedésében, hogy gondtalanul, megelégedve tölthettük el az időnket, de végeredményben az egyenrangú bánásmód kellett ahhoz, hogy megértéssel fogadjuk a dolgokat. 

Azt a tanulságot vontam le, hogy elsősorban nem az anyagi, hanem a szemléletbeli különbségek miatt gondtalanabb akár Prágában az élet.

Változtassunk hozzáállásunkon, azáltal idehaza is sokkal boldogabbak lehetünk! 

Kedves olvasó! Egyre többször találkozom olyan emberekkel, akiket nem lehet kihozni a múltbéli elmélkedésből. Egyre csak nosztalgiáznak, és nem igazán látják meg a mai világ szépségeit, csodáit, lehetőségeit. Telnek a napok, hetek, hónapok, és jól elvannak a maguk által elfogadott pocsolyában. Általában az ilyen embereknek folyamatosan szüksége van segítségre, támogatásra. Mindig bíznak valaki jóindulatában. Magyarázzák, hogy ez a karmájuk, ők már csak ilyenek, így érzik jól magukat. Nem tudnak többet tenni a világért. Sokszor a televíziózás a kedvenc időtöltésük. Válogatás nélkül nézik a műsorokat, naponta hosszú órákra tompítják az érzékszerveiket, hétvégén is többnyire ez a tevékenység kielégíti őket.

Vannak rövidebb időszakok, amikor már örülök, mert azt gondolom, hogy megkezdődött felemelkedésük egy jobb életre, de aztán újra hallom a beszélgetésükben a múlt sarában való dagonyázásuk rágóként való csámcsogását. Számomra döbbenet, hogy milyen sok diplomás ember tudott lecsúszni az értelmetlen életbe. Csak a túlélés a cél. Az egészséges élet keresése a különféle étrend-kiegészítők szedésére korlátozódik. 

ÉLJÜNK MEG MINDEN PILLANATOT! KERESSÜK A SZÉPET, JÓT! 

Ha van valami kedvenc elfoglaltságod, keresd a lehetőséget, hogy miként foglalkozhatsz többet vele, fejleszd magad azon a területen, amit élvezettel végzel! Ellentmondásos, de most az kérem, hogy menj vissza a múltadba, és gondold végig, hogy régen miről álmodoztál! 

Ha kell, legyél újra gyerek! Mit csináltál szívesen? Kivel, miről beszélgettél? Énekeltél? Táncoltál? Rajzoltál? Kertészkedtél? Vagy csak kirándultál? Voltak önfeledt pillanataid?

Találd meg minden időben a célodat, élj emberhez méltó életet! 

Nagy erőfeszítéseket téve próbálom megtanulni az internetezéssel kapcsolatos tudnivalókat. Középkorúként minden apró új tudás megszerzése örömmel tölt el. Nincs biztosíték, hogy a következő alkalommal emlékezni fogok arra a folyamatra, amit már magaménak gondoltam. Nem vált még rutinná az, hogy mintegy öntudatlanul alkalmazzam a tudást. Nem értettem meg, nem szereztem teljes bizonyosságot - azt szokták mondani, hogy az alapvető tudást már megértettük, akkor válik automatikussá a cselekvés. 

Szóval próbálok eligazodni az internet világában. Próbálok segítséget kérni. Izgatott boldogság, ha a facebook oldalamra ki tudok tenni egy másoknak tudást adó gondolatot, amihez még képet is töltök. Nagy szüksége lenne a világnak arra, hogy többen fejlődjenek a valódi tudás irányába. A mókuskerékben élnek emberek milliói.

Közben azok a gondolatok, amik foglalkoztatják őket, az a kereteiken belüli gondolkodás. A gáncsoskodás, a kritizálás, az irigykedés, a másokhoz való hasonlítás, az aggódás a külső értékek fontosnak gondolása sokak életének meghatározó eleme. Ezen gondolatokkal nem lehet messze jutni. A betegségek is a helytelen gondolatok hatására alakulnak ki legtöbb esetben. Érdemes ezért felemelkedni, más nézőpontot találni.

Határtalan lehetőségek vesznek körül bennünket. Az óceán, a világűr, az internet. Ismeretlen, végtelen. Naponta új tudás bukkan fel a gondolkodóknak, előre haladóknak köszönhetően. Ami nem is olyan régen még csak fikciónak tűnt, mára megvalósult álom. Hitetlenkedve fogadjuk a sok újdonságot. Emlékszem, amikor megjelentek az első mobiltelefonok, azon filozofáltam, hogy miként működnek. Ma már elfogadtam, és használom. Nem gondolkodom a működéséről. Azóta is számtalan új találmány került napvilágra. Hihetetlen, de igaz. Így jellemeznék sok, számomra misztikusnak tűnő találmányt. 

Fáj, amikor azt látom, hogy ezt a tudást, ami sokaknak egy kincs, néhányan rossz dologra fordítják. Ártanak. Kiknek ártanak? Azoknak, akik látják a sok jót, az élet szépségeit, inspirálja őket, hogy alkossanak, építő, konstruktív hatással legyenek a környezetükre. Az eddig felépített bizalmat rombolják le pillanatok alatt egy vírussal. Ártanak az alkotónak, ártanak a felhasználónak. Ezzel vajon saját életük megnyugvásának okozói? Olyan életük volt ezeknek az embereknek, ami nem irigylésre méltó. Még az is lehet, hogy ránézésre egy szerető közegben nőttek fel. Ilyenkor egy félreértelmezett érzés áll a problémájuk hátterében. 

Szeretném hinni, hogy ezekben a "tudatlan tudósokban" mielőbb előtör a belső igény, hogy jobbá váljanak emberileg. És attól a perctől fogva, ahogy ez bekövetkezett, a tudás terjesztésének elősegítésére fordítják a zsenialitásukat.

Tehát kedves Olvasó: kérlek, hogy ne bírálj, próbáld megérteni azokat az embertársaidat, akik valószínűleg az átélt múltjuk következtében váltak azzá, akivé. Lehet, hogy azzal, hogy csak meghallgatod, segíted az épülését!

Szeretünk hinni a mesékben, csodákban, varázslatokban. A bűvésztrükköket is ámulattal nézzük. Danny Blue magyar illuzionista néhány trükkjének megoldását megismerheted, ha utánajársz. Persze nem mindent árul ő sem el. Akkor hová lenne a varázslat. Amiket bemutat, arról viszont megtudhatod, hogy sokkal egyszerűbb a magyarázat, mint amit gondoltál eredetileg. Mégis újra meg újra elvarázsolódunk.

Minden egyszerű történet mögött óriási dolgot képzelünk. Óvodásokkal végzett kísérlet szerint az ovisok egy ideig tudják, látják, hogy mi történik a mesében, az élet színpadán. Aztán, ahogy múlik az idő, halványul a tisztánlátás. A tanítók, társadalom sugallja, hogy mire kell gondolni. Elmúlik az önálló, helyes gondolkodásuk.

Az élet bármilyen területére igaz az, hogy csak addig rejtély valami, amíg meg nem tanulod azt a tudást, amivel a megértést megszerzed. Valakinek rövidebb ideig tart eljutni oda, valakinek tovább tart, de kitartással mindent meg lehet tanulni. Mondom még egyszer: TANULNI. Mégis manapság divat, hogy gyors módszereket szeretnénk. Gyors-kaja, instant kávé, instant leves, gyors tudás, gyors gazdagság, gyors eredmények. 

NE HAGYD MAGAD ELVARÁZSOLNI, TANULJ ARRÓL A TERÜLETRŐL, AMIT MEG SZERETNÉL ÉRTENI!

Kedves Olvasó!

Időnként provokatív leszek, ha nem értesz velem egyet akkor kérlek , hogy keress magadnak olyan témát ami jobban érdekel téged!