Sokan tolják magunk előtt a problémájukat. STRUCCPOLITIKÁT folytatnak. Azt hiszik, hogy amit nem látnak, az nincs. 

Magyarország egyik legnagyobb személyiségfejlesztő trénerétől szeretnék egy inspirációs videót eljuttatni Neked arról, hogy nem Veled van a baj, ha nem azt az életet éled, amit a többiek: Te csak a sikert kövezed ki magadnak.

http://szabo-peter.hu/blog/a-sikeres-emberek-harom-jellemzoje/ 

Te döntöd el, hogy sikeres leszel-e! Mi az, amire most vágynál, ha tudnád, hogy el tudnád érni? Szabadság, egészség, utazás, pénz? Vagy valami egyéb? Nosza, gondold ki, és kezdjél tenni az álmaidért! Meglátod, hogy nem is olyan nehéz. A titok az, hogy a magad dolga legyen az első helyen!

"Merd követni az álmaidat, keresd mindenben a jót, tanulj folyamatosan, és ne foglalkozz azokkal a kritikusokkal, akiknek egyetlen célja van, hogy téged lehúzzanak!"

Bárki lehet sikeres. Tudom, hogy ez most első hallásra hihetetlenül hangzik. Sokan felhörpennek, azzal, hogy halmozottan hátrányos helyzetből nincs kiút. Hidd el, hogy lehetséges. Nem a kifogásokat kell keresni, nem sajnálni saját magad, hanem kitűzni egy célt, és elindulni az úton. Szemléletváltással minden lehetséges. Ha azokon a gondolatokon keseregsz, amit a körülötted élők beléd neveltek, és nem is akarsz változni, akkor maradsz abban az állapotban, ahol most vagy. 

De amint elkezdesz egy szebb jövőt megálmodni, és azért hajlandó vagy tenni is, megindul a változás. Sokszor magányos farkasként járod az utad, mert ilyenkor a környezeted megpróbál visszahúzni. Bízz magadban, és menj tovább!

Ismered a mesét? Majmokat bezárnak egy hatalmas rácsos ketrecbe. Egy pózna tetejére banánt tesznek. Elkezdenek felmászni a banánért, majd vízsugárral lelocsolják őket. Abba hagyják a mászást. Majd az egyik majmot lecserélik egy újra, aki meglátva a banánt, elkezd felmászni érte. Vízsugár, leszokás. Cserélik a majmokat. Már nem marad majom, aki átélte a vízsugaras módszert, a majmok egymást beszélik le arról, hogy felmásszanak. Így működik a társadalmunk is. Néhányan próbálkoznának, de azok, akik valamikor negatív tapasztalatra tettek szert, egymást "megtanítják" arra, hogy miért nem lehet előre menni, sikereket elérni. 

Gondolj vissza gyerekkorodra.

Voltak-e álmaid? Próbáltál-e tenni értük? Ha nem sikerül elsőre, másodikra, nagyon sokan feladták, és adták tovább a többieknek, hogy miért nem lehet kitörni a szegénységből. Nekünk már csak ennyi jutott - mondják egymásnak.

Tudsz-e fontos feladatot ellátni? Tudd, hogy minden feladatra szükség van, ahhoz, hogy a társadalom olajozottan működjön. Fontos az is, hogy azokat az embereket ki tudjuk szolgálni, a keze alá tudjunk dolgozni, akik nagyobb dolgokban gondolkodnak. Nélkülünk Ők félkarú óriások. Akkor tudják elérni Ők is könnyebben a céljaikat. Az egészhez szükség van mindenkire. Attól működik minden. Bármilyen munkád is van, végezd legjobb tudásod szerint, légy büszke rá! 

Ma a mérce az, hogy kinek mennyi pénze van, eltorzult a társadalmunk. Mindennek a pénz a mozgatórugója. Ezért arra biztatlak, hogy amíg tudod tenni a dolgod, addig gondolj a jövődre, és ne a mának élj. A lehető legegyszerűbb módon próbálj meg félretenni magadnak. Jó, ha valami értékálló dologra költöd a pénzed, ez lehet akár arany is. De nem ékszer, hanem befektetési arany. (Ma ÁFA mentes hazánkban) Fogy az erőd. Ha felélted a múltad és a jelened, akkor marad az, hogy sorban állsz idősebb korodban, és mástól várod a segítséget.

Pedig ha visszanézel fiatalabb korodba, akkor azt látod, hogy milyen jó volt régen, amikor még jól éltél, bár többnyire akkor sem elégedettek az emberek. Nem veszed észre azt, hogy STRUCCPOLITIKÁVAL nem láttad a jövődet, nem voltál képes az egész életre egyben ránézni. Mindig arra figyelj, amid van, és ne arra, amid nincs!

Nézz körül az ismeretségi körödben: tudsz-e olyanról, aki valamikor olyan életet élt, hogy majdnem irigy voltál rá. Ma már lehet, hogy szánalommal nézel rá, mert még a betevőjére sem telik. A nehézségek és a kor megbénította. Ami egykor rutin feladat volt, idősebb korban nehézségnek tűnik. Minden viszonylagos! Távolodj el a feladatodtól, máshogy tudsz ránézni. Gyűjts információkat, mert a sikertelenség nem más, mint hogy kevés az információd a sikerhez. Ne legyenek kétségeid! Alkoss saját, másokkal együttműködni képes életet! A siker az az élmény, amikor megkapjuk azt, ami most nincsen. Úgyhogy tanulj folyamatosan! Legyenek álmaid, céljaid, és minden nap tegyél meg apró lépéseket felé! MOST MÉG NEM KÉSŐ!

Fontos, hogy elmondjam, hogy mit gondolok, illetve nem is az a lényeg, hogy mit gondolok, hanem az a legfontosabb, hogy ezekre az ismeretekre hosszú időn keresztül tettem szert. Nagyon sok helyről tanultam, sok rendezvényen, tanfolyamon vettem részt, sok videót néztem interneten, sok könyvet olvastam ilyen témában, és mivel meggyőződésemmé vált, amiről itt írok, természetesen nap, mint nap tapasztalom a környezetemben.

Sok családanya azt gondolja, hogy nem értékes a munkája. Néhányukkal azt éreztetik a családtagjai, hogy CSAK arról szólnak a napjai, hogy mosnak, vasalnak, ruhát javítanak, varrnak, takarítanak, főznek, pakolnak, bevásárolnak, számlákat fizetnek, szerelőt, szakembert intéznek, ha valami baj van, és nem utolsó sorban gyereket NEVELNEK. Teszik ezt úgy, hogy a nap 24 órájában ügyeletben vannak. A családi ügyek prioritást élveznek, a saját vágyaikat a hátsó sorba helyezik el. Várakozó, parkoló pályára kerülnek azok a tevékenységek, amik arról szólnának, hogy fel tudjon töltődni a család mozgatórugója, az ANYA. 

Még régebben egy poénvadászat megfejtője volt az alábbi szlogen: Amilyen az anya, olyan a család, amilyen a család, olyan a társadalom.

A nőknek sokkal nagyobb szerepet kellene tulajdonítani, mint amennyit mostanában el tudnak érni maguknak. 

Kedves hölgyeim, ha találkoztatok azzal a problémával, hogy nem értékelik azt, amit a családért tesztek, akkor itt az idő, hogy szabadnapot vegyetek ki, és átadjátok a stafétát a többieknek. Győződjenek meg róla, hogy nélkületek is jól működik a világ. Mindent el tudnak intézni, anélkül, hogy telefonon segítséget sem kérnek Tőletek? Szerintem a legtöbb családban hamar kiderülne, hogy jóval többet köszönhetnek az Anyának, mint amennyire értékelik. 

Világszerte sok helyen megoldásra vár, hogy a nők több elismerést kapjanak. Most tudod végiggondolni, hogy mit köszönhetsz Édesanyádnak, Nagyszüleidnek, Dédszüleidnek. Biztos, hogy ilyenkor nem csak a női családtagokra gondolsz, de ha visszanézel, valóban a nők nélkül nem ez az életed lenne, amilyen helyzetben most vagy. 

Tegyél meg továbbra is mindent a családodért, de ne felejts el feltöltődni! Vesd le a páncélod, és lazulj, légy újra gyermek egyedül is!

Miért nem álmodoznak az emberek, ahogy idősödnek? Számomra megdöbbentő, hogy mennyi ember fogadja el azt, amit megtanítanak Nekik. Azért, mert nyomtatott formában megjelenik valami, azt ténynek veszik. Iskolában még elgondolkodnak rajta, esetleg beszélgetnek egy egy történetről. Ahogy korosodnak az emberek, egyre inkább megtartják maguknak a véleményüket. Ne szólj szám, nem fáj fejem. - ez a hozzáállás lesz elfogadott. 

Múltkor például hallottam egy középkorú srácot, aki most jár munka mellett főiskolára de lehet, hogy egyetemre. Elmondta, hogy az oktató hülyeségeket mond, nem így működik az életben. Mégis azt mondta, hogy nem száll vitába, nem áll ki a helyes gondolatok mellett, mert akkor nem lesz meg a vizsgája. 

Képesek vagyunk egy egész életet leélni úgy, hogy hónapról hónapra osztunk, szorzunk, hogy kijöjjünk a keresetünkből. Elfogadjuk tényként, hogy rossz helyre születtünk. Különféle képzésekre járunk a jó munka, jó kereset, jobb fizetés reményében. Gyűjtjük a krediteket. 

Múltkor például azt hallottam a villamoson, hogy valaki az alapján keresett magának képzést, hogy melyiket lehet ingyen elvégezni, mert hát ugye két OKJ-s képzés ingyen jár. De olyat is olvastam, hogy egyetemet is az alapján választott magának valaki, hogy melyiknek olcsóbb a tandíja. Neked milyen bizonyítványaid vannak? Miről van papírod? Tervezel még valamit elvégezni?

Tegnapi "vicc" a villamosmegállós várakozásomból:                                                                                                          Mit mond a bölcsész hallgató a végzett bölcsésznek, ha találkoznak? Nem tudom - hangzik a válasz. Hát azt, hogy: kérek egy kis burgit, egy sajtburgert, és egy kólát! 

Az az egészben a pláne, hogy ez nem vicc. Gyűjtjük a képzéseket, és amikor megvan a papír, sokan nem tudják hasznosítani, aki pedig olyan munkakörbe megy dolgozni, ahol kellett a papír, rájön, hogy nem sokat tud hasznosítani abból amit évekig tanult. Állandó változásban élünk, ami ma jó volt, az holnapra már elavulttá válik.

Kedves olvasó! Élj méltó életet! Merd felvállalni azt, amire vágysz! Keresd meg az életedben azt a területet, ahol élni, dolgozni, boldogulni szeretnél! Hidd el, lehetséges!

Minden nap találkozhatsz olyan emberrel, aki valami elégedetlenséget érez az életével kapcsolatban, aki azzal van elfoglalva, hogy mije nincs meg. Ugye Te nem ilyen típus vagy.

Légy boldog, és elégedett a jelenlegi helyzetedben. Mellette tűzd ki, hogy mit szeretnél elérni és tegyél érte, de ez ne befolyásolja jelenlegi érzésedet! 

Minden embernek vannak gondjai, problémái. Ne is problémának hívjuk, inkább megoldandó feladatnak. Tegyük legjobb tudásunk szerint a dolgokat, ügyelve arra, hogy másoknak ne ártsunk, lehetőség szerint ne okozzunk fájdalmat. 

El száll a gondom.... Jut eszembe egy Ihász Gábor szám. Fogadd szeretettel!

https://www.youtube.com/watch?v=D48Y5wNpvsg

A gondokra tekints úgy, mint egy pitypangra! Szállj el minden gond, bánat, csodálatos az élet! Szép napot!

Sokan tolják magunk előtt a problémájukat. STRUCCPOLITIKÁT folytatnak. Azt hiszik, hogy amit nem látnak, az nincs. 

Az ember életében vannak olyan pillanatok, amik mélyen beivódnak a gondolataiba. Egy egy érzés, egy elkapott mondat, egy látott esemény. Ami napokig, hetekig hatással van ránk. Gondolkodásra ösztönöz. Talán még álmatlan órákat is okoz. Visszatér folyton, és nem tudod kiüríteni az elméd tőle. Motoszkál benned, mint kisegér a speizban. 

Tegnap késő este átmentem a közeli boltba, és magamba meredten lépkedtem. Egyszer csak két hölgy beszélgetéséből hallottam meg az a mondatot, hogy "mindenki mindenből a hasznot lesi". Lehet, hogy ha elsőre a külsejüket szemlélem, nem is figyelek arra, amit mondanak. Nem olyan típusúak voltak, akikre bármikor is figyelmet szentelnék. Mégis megfogott a gondolat. Mindenkitől tanulhatunk. Úgy érzem, hogy sokan tele vagyunk előítéletekkel. Azt hisszük, hogy a tanult ember mindenkitől mindent jobban tud. Az elegáns ruhában közlekedőkről tudjuk elképzelni, hogy valamit tudnak az életről. Pedig hányszor hallottad már azt a mondatot, hogy nem a ruha teszi az embert. Akkor tartanak mégis valakinek, ha külsőre pöpec vagy. 

Azon gondolkodtam el a hallottak után, hogy miért is írom a blogot. Mit szeretnék elérni ezzel? Sokan még alszanak, amikor ezen töprengek. Hasznot remélek? Vagy népszerűségre vágyom? Keresem a kérdésre a választ. Nem a népszerűség utáni vágy az, ami miatt leírom a gondolataimat. Egyszerűen azt érzem, hogy olyan sok a tudásom, amit szeretnék az embereknek átadni. Amivel megkönnyíthetnék az életüket. Nem vagyok az a típus, aki leszólítja az embereket. Mégis, amikor egy beszélgetést meghallok, többnyire tudom, hogy ki mit ront el az életében. A külső szemlélődés és a tudás az, ami miatt látom, hogy mit kellene máshogy tenni ahhoz, hogy mielőbb meg tudják oldani a problémájukat. Problémája bizony mindenkinek van. Csak az egyik ember dédelgeti, nem igazán tesz lépéseket az ügyben, hogy megoldja. Míg a sikeresebb emberek hamarabb megtalálják a megoldást, és nem a folyamatos töprengésre pazarolják az energiájukat. Belső vívódással élnek oly sokan, akik meg szeretnének tenni valamit, de a vágyuknál erősebb a félelem. Gondold csak el, ha a jelenlegi gondjaid fele megoldódna, mennyivel könnyebb lenne az életed? STRUCCPOLITIKÁT folytatnak. Azt hiszik, hogy amit nem látnak, az nincs.

Válassz ki egy olyan területet életedben, ami felgöngyölítésre vár, ami megoldandó! Mindig egyet oldj meg, folytasd egészen addig, amíg olyan kevés lesz a nyitott problémád, ami már kézben tartható. Ha így teszel, kitisztul az ég, és az élet szépségeit könnyebben észreveszed. Mellékhatásként az életed minősége jelentősen javulhat. SZÉP NAPOT!

Nem az a célom, hogy népszerű legyek. Azt szeretném elérni, hogy meglássátok, hogy van mód, hogy a kiadások átcsoportosításával lecsíphessetek és félretegyetek a jövőre. A legtöbb ember, akinek ezt próbáltam közvetíteni, felteszi a kérdést, hogy MIBŐL???? Alig jönnek ki a mostani pénzekből - mondják.

Régebben én is úgy gondolkodtam, mint azok az embertársaim, akiknek most segíteni szeretnék. A mókuskerék remek alkalom volt arra, hogy sajnáltassam magam, hogy a felelősséget másra hárítsam. A kormány, a magyar fizetések, a magas árak, a sok rezsi, gondoltam, hogy ez áll annak a hátterében, hogy sokat dolgoztam. Poénból sokszor elmondtuk a szlogent: Nincs pénzünk, de jól élünk. Megelégedettséget jelentett számunkra, hogy sokaknál tényleg jobban élhettünk. Mozi, vacsorák, bulik, vásárlások. Nem vagyok már mai tyúk, tehát sok mindent megéltem. A sok újdonság, ami több mint 30 éve megjelent, elsőként volt megtalálható háztartásunkban. Példának okáért egy nagy képernyős színes TV, vagy egy filmfelvevő kamera. Mai szemmel nevetségesnek tűnik mind kettő. A Televízió azzal, hogy súlyos eset volt, alig bírtuk el, nagy területet foglalt el a lakásban. A kamera a mai modern telefonokhoz, vagy fényképezőgépekhez képest szintén őskorszakinak számít. 

A televízióval kapcsolatban elmesélnék egy történetet. Kezdtek nagyon "megolcsulni" a képcsöves színes TV-k. Visszaemlékezve ez a 2000-es évek elején lehetett. Párom ipari városban dolgozott, jól keresett. A nagy leárazásnak nem tudott nemet mondani, egyszerre két "óriás bébit", képcsöves TV-t vett. Egyet a nappaliba, másikat a hálóba. Az előző már köhögött itt-ott, olcsóbb volt újat vásárolni, mint megjavítani. Hazaszállításkor a rendőrök igazoltatták. Rocker külsejű páromtól kérték, hogy igazolja, hogy honnan van a tv. Furán néztek rá a rend őrei, hogy minek egyszerre két TV is. :-) Utólag rájöttünk, hogy mi volt az oka annak, hogy óriási akcióban kínálták a TV-ket. Akkor kezdtek bejönni az első lapostévék. Led-esek, LCD-sek, meg a ki tudja még minek nem nevezik. Nem vagyok nagy műszaki zseni. 

A kamerával kapcsolatban is van egy emlékem. Spanyolországban nyaraltunk. Erőn felül megvettem a filmfelvevőt az útra. Akkor még mini kazettával működtek a modernebb gépek. Meg akartam örökíteni, ahogy egy óriás csúszdán jön le a gyermekem. Csak éppen annyira nem értettem hozzá, hogy a védőkupakot nem vettem le. Egy srác spanyolul próbálta elmagyarázni, de nem értettem a nyelvet, néztem bután, aztán egyszerűen odanyúlt a fiú a géphez, és levette a kupakot. 

Vannak hasonló emlékeid a családodban? 

A folyamatosan, gyorsan változó világban mindig vannak olyan kütyük, amik aktuális népszerűségnek örvendenek. Egy bolond százat csinál. Van a barátoknak, rokonoknak. Nézzük, és vágyunk rá, nem kerül sokba, meglepjük magunkat vele. Aztán hanyatlani kezd a divat, és a szekrény mélyén fog lapulni az aminek valamikor nagy jelentőséget tulajdonítottunk, nem tudtunk ellenállni a vásárlással kapcsolatban. 

Emlékeimből most néhány elfelejtett tárgyat felsorolnék: tetris játék, tamagocsi, (még temetője is volt ennek a sok időt lekötő játéknak) commodore 64 számítógép (a mai számítógéphez csatlakoztatható játékok elődje), olyan fényképező gép, ami azonnal kinyomtatja a képeket, Polaroid. Biztosan Te is ki tudod egészíteni a felsorolást. 

Akkoriban ezekről a tárgyakról azt gondoltuk, hogy attól vagyunk menők, ha birtokában vagyunk. A mai kornak is megvannak a sikert, jólétet sugalló kütyüi. A drónok, az almás telefonok, egészítsd ki magadban, mert mára már számomra nem fontos, hogy mások többnek nézzenek, mint ami vagyok. Ezen felül van még tétel, amire a fiatalok a fizetésüket röpke pillanatok alatt elköltik. Ez pedig véleményem szerint a márkás ruhaneműk. 

Mára már vidékről felköltöztem Budapestre, ahol sok Pláza található. Számomra azt jelenti, hogy vásárváros, ahol segítséget kell keresnem, hogy tudjam, hogy mit hol találok meg. Sokszor még a kijáratot sem találom meg könnyedén. :-) Még mindig nem mozgok otthonosan egyikben sem. Ha utánajársz, láthatod, hogy Amerikában 1922-ben már nyitottak ilyen nagyméretű bevásárlóközpontot. Be akartam szúrni egy adatot, hogy Magyarországon hány Pláza van, de nem hagyom, hogy elvigyen az internetes böngészés, úgyhogy maradjunk annyiban, hogy elég sok. Ha Téged érdekel, járj utána! Szóval arról akartam írni, hogy amennyiben egy ilyen bevásárló központba betévedsz, illetve a közvetlen környezetében, mennyi embert látsz a különféle logójú szatyrokkal a kezükben sétálni. Időt, pénzt nem kímélve vadásszák le azokat a "rongyokat" és egyebeket, cipők, műszaki cikkek, parfümök, és még ki tudja mi nem, ami nem építi jövőnket. Megéri, mert akciós, megérdemeljük, mert sokat dolgoztunk - nyugtatjuk magunkat. Aztán próbálunk rendet tartani szekrényünkben, környezetünkben. 

A fiatalok sok esetben vidékről költöznek egy nagyvárosba, annak reményében, hogy több a munkahely. Találnak is viszonylag gyorsan. Az egyik terület a felsőfokú végzettséget megkívánó szociális szféra, a másik a turizmussal összefüggő vendéglátás, illetve kiegészítő dolgok, takarítás. Folyamatosan lehet találni munkát. Sok esetben előbb-utóbb meglátják az árny oldalát a munkahelynek, munkakörnek. Az egyikben hétvégén is dolgozni kell, a másikban sok a hülye ember, és még ki tudja mi az oka, hogy rájönnek, hogy váltani szeretnének, de közben évek röppennek el a fiatalságból.

Összefogással néhányan kibérelnek egy lakást. Jól elvannak, aztán az egyik megszerelmesedik, össze akarja kötni az életét a nagy Ő-vel. A bérlőtársaknak fájhat a fejük, hogy most hogyan tovább. Az is megszokott manapság, hogy a megemelkedett ingatlanárak következményeként sok tulajdonos dönt úgy, hogy most jó pénzért el tudja adni a lakását. Ilyenkor kollektív költözés lesz. Te költöztél-e mostanában? Rájöttél-e, hogy mennyi felesleges kacatot gyűjtöttél be? 

Sajnos a reklámok és a környezet elviszi az embereket abba az irányba, hogy a pénzt azonnal el kell költeni. Cudarul beleragad sok fiatal a mókuskerékbe. Természetesnek gondolják, mások is így élnek. Még be sem fejezik az iskolát, sokan már eladósítják magukat. Vagy csak egy telefon-előfizetéssel olyan költségeket vállalnak be, ami a későbbi sorsukat jelentősen más vágányra tereli. Tudsz-e olyan ismerősödről, aki szinte az első pillanatban készülékvásárlással egybekötött hűségidőt írt alá egy szolgáltatónál? Megmagyarázzák, hogy miért van szükség egy tetemes költséggel járó márkás készülékre, leegyszerűsítik az életüket, legalább is ezt meggyőződéssel gondolják.  

Sokan egyfolytában agyalnak, hogy hogyan lehetne lazább, könnyebb életet élni, kevesebbet dolgozni. Hogy lehetne elérni, hogy több idő legyen arra, hogy az élet szépségeit többet tudd élvezni. Fiatalabb korban megfogalmaztam, hogy jó lenne, ha közel annyi időnk lenne, mint a nyugdíjasoknak, és annyi pénzem, mint amikor sokat dolgozom, plusz munkákat felvállalok. 

Nem tudom, hogy olvassa-e valaki a bejegyzéseimet, de szeretném felhívni a figyelmeteket, hogy a tudatos életmód egyik alapja, hogy vezeted a bevételt, kiadásokat. Szembesíted magad azzal, ha utólag visszanézel, hogy hol hibáztál pénzügyileg. Ha ezt megtetted, és rájössz, hogy mennyi felesleges kiadásod van, már el tudsz kezdeni megtakarítani. Az sajnos nem elég a gondtalan élethez.Manapság nem, hogy megtakarításuk nincs sokaknak, hanem még mindenféle kölcsönök miatti tartozás nehezíti az életüket, a bank hitelkeretet biztosít. Szinte biztos a kudarc, mert a felhasznált hitelkeretre felszámolják a magas kamatokat, ami gödörbe taszít. 

Olyan dolgokat kell tanulnod ha szebb életet szeretnél, amit az iskolarendszerben nem tanítanak. A befektetéseket is lehet tanulni. Egyszerűbb, mint gondolnád. Gondolj vissza, amikor elkezdtél valamit megcsinálni, vagy megtanulni, kínlódva boldogultál. Amit megtanultál, az mára már egyszerű dolognak tűnik. A boldogság alapvető feltételei között a pénzt is szerepel, ha hosszú távban gondolkodunk. De ilyen az is, hogy a körülötted lévőkkel megtaláld a közös hangot, amit szintén fejleszteni lehet. Asszertív beszéddel hamarabb eljutsz arra az állapotra, hogy békésen megoldjátok az esetleges konfliktusokat. Tehát képezd magad, a tanulás soha nem maradhat abba. Ne a bizonyítványért, hanem önmagadért tanulj!

ÁLMODJ MAGADNAK EGY GONDTALANABB ÉLETET!

Az elfogadás a Wikipédia szótár szerint azt jelenti, hogy beleegyezünk abba, hogy elvegyük, vagy megkapjuk valamit, amit felajánlottak Nekünk. Ma az egész világ arról szól, hogy felajánlanak valamit. Igyekszenek a divatot meghatározni, az étrendünket befolyásolni, a reklámok sugallják, hogy milyen mosószert, lakást, vagy autót szeress. Hogy hová menj nyaralni. Próbálnak arra rávezetni, hogy milyen zenét szeretsz. Arra is utalnak, hogy amennyiben nem tudatod a Facebookon, hogy éppen mit  kivel teszel, hol jársz, úgy nem is létezel. A betegségekre ajánlanak különféle gyógyszereket.

A megalkuvó szó szinonimái a következők: megalázkodó, meghunyászkodó, szolgalelkű, behódoló, jellemtelen, alázatos, elfogadó, belenyugvó.

Úgy tűnik, hogy az elfogadás és a megalkuvás a mai világunkban összetartozik. Nem igazán meri senki felvállalni saját magát, értékeit, érzéseit. A legtöbben alázatosan elfogadják, amit a környezetük, szüleik, tanárok, hivatalok, munkahelyek felajánlanak. 

A kompromisszum egyfajta egyensúly. Megállapodás, egyezség, alku arról, hogy kicsit engedek, engedj Te is. 

A betegségekkel kapcsolatban olvastam az alábbi gondolatot: Ha beteg vagy, nem vagy "normális", azaz nem vagy önmagad, hanem valaki elvárásának megfelelően éled az életed. A világot az érdekek mozgatják. Az önérdeked szerinti viselkedést próbálják megtörni. Aki a saját érdekei szerint élne, arra gyorsan rámondják, hogy önző. Tudod kedves olvasó, hogy ki mondja ezt? Akinek az elképzeléseit, kéréseit, utasításait, elvárásait nem akarod teljesíteni. 

Semmit ne higgy el, hanem gondolkodj! Ha valamivel nem értesz egyet, lehetőséged van arra, hogy utánajárj, megtapasztald saját számízed szerint az adott témával kapcsolatban a tudást. 

Válj tudatossá! Ez azt jelenti, hogy a saját elképzeléseid szerint látod a világot. Amúgy is, bebizonyították, hogy amilyen az elképzelésed, aszerint fogod meglátni azt, ami "van" A Te szemüvegeden keresztül csak Te látod a világot, Te érzed az érzelmeidet. Megérteni tudják esetleg a többiek, azt amit Te gondolsz, de mint ahogy mindenkinek más és más az ujjlenyomata, mindenkinek más az érzése, a meglátott, megtapasztalt "képe" is. Az ősi tudás az, ami mindvégig működött, és a nagy zaj, amiben élünk, ezt igyekszik elnyomni. Tevékeny munkát végzünk, legtöbb ember magányában is a televíziót nézi, állandóan tesz valamit, kezében a telefonja, tabletje, vesz egy kutyát, macskát, nehezen tudnak magukba mélyedni. Állandóan vibrálásban élünk. Most a kutyát kell levinnem sétálni. Mi legyen a vacsora, mosnom kell, jaj egy találkozóra kell mennem, vizsgaidőszakban koncentrálni kell a tételekre. A figyelem szétszóródása idegességgel jár, a nyugalom csak néha néha jelenik meg az életünkben.

Lassítsd le az életedet, próbálj összpontosítani a mai dolgaidra, kapcsold ki a televíziót, halkítsd le a telefonod. Beszélgetések alkalmával nézz a beszélgető-társad szemébe. Figyelj a másikra, és ne a saját gondolataidra.     Az állandó hazugságokból törj ki! Látszat életedet váltsd valódi értékekre. Ne a mások elvárásainak megfelelően élj, ne akard követni a divatot, az elvárásokat!  

Légy erős, ismerd meg Önmagad!

Ünnepek alkalmával és szeretteink születésnapján gyertyát gyújtunk, és megemlékezünk Róluk. Végig gondoljuk, hogy mi mindent köszönhetünk Nekik. Valamint azt, hogy honnan származnak, milyen életutat jártak be. Ezek a történések mind hozzájárultak a saját sorsunk alakulásához is.

Manapság már kevés család mondhatja el, hogy a gyökerek közelében élhetnek a legtöbben. A nagy világban szétszóródva élnek a családtagok. Ennek lehet az a jó oldala, hogy így az itthon maradottak, általában szülők, nagyszülők nagyobb eséllyel kirándulnak külföldre, meglátogatva legtöbbször gyermekeiket. 

Mindenki összefogására szükség volt ahhoz, hogy valaki kiutazzon. Kapcsolatokat keresünk, akik segíthetnek abban, hogy abban az országban, ahova készül a családtagunk,  mire kell figyelni, hol érdemes szállást nézni. Egyéb tudnivalókkal látják el az utazókat. Anyagilag kisegítik egymást. Először azoknak segítenek, akik kiutaznak. Utána hálából segítenek a kint maradottak az ittenieken. Hazalátogatások alkalmából a család kisebb fajta lakodalmat rendez, hogy találkozzanak azzal, aki kilépett a komfortzónájából, és a hazáját, szeretteit.

Minden mindennel összefügg. Képzeld el, hogy hány ősöd kellett ahhoz, hogy Te olyan emberré válj, amilyen jelenleg vagy, és a leszármazottjaid életét hányan formáltátok. 

Ez mind jusson eszedbe akkor, amikor szeretteidért gyertyát gyújtasz! Köszönöm, hogy egykor voltatok. 

BOLDOGSÁG!

Mi jut eszedbe erről a szóról? Legtöbb ember azt vallja (inkább a társadalom sugallja számára), hogy a boldogsághoz nem kell a pénz. A ma embere sok esetben a pénzt helyezi az első helyre a mindennapokban.

Kedves Olvasó! Hosszú távon a boldogság fenntartásához az alábbiakra van szükség:

Szeretet, elismerés, egészség, szabadság és természetesen pénz. 

Nos. Bármit teszünk, veszünk, akárhova megyünk, megnyugtató érzést ad számunkra, hogy tudjuk, hogy van pénzünk. Ma a pénz nem csak azt jelenti, hogy van sok papír, vagy fémdarab a pénztárcánkban. Legtöbben mégis erre gondolnak, amikor pénzről van szó.

Kérdezem, hogy van-e munkahelyed? Ha van, akkor hova kapod a fizetésed? Jól gondolom, hogy bankszámlára? Sokan abban, a pillanatban, amikor megérkezik a fizetésük, megkapják az beérkezést jelző sms, megnyugvást éreznek. Máris kezdődik az osztás, szorzás. Mire fogom költeni a pénzem. Többek azonnal leveszik a kártyáról a beérkezett összeget, mert így érzik biztonságban a pénzüket. Ha elfogy a PÉNZ, akkor eszükbe jut a hitelkeret, amelyet felhasználva egyre  mélyebb gödörbe ássák magukat a kamatoknak köszönhetően. Ilyenkor a józanság megszűnik, többnyire elfelejtenek számolni, hogy mennyit fizetnek ezért. Még mindig afeletti gondolatuk győz, hogy mennyivel olcsóbban választották meg azt, amit megvásároltak. 

Sok ember egész életét úgy éli le manapság, hogy folyamatosan matekozik, hogy mit vegyen, mennyiért vegyen, hogy fizesse ki a számláit, a nem túl népszerű csekkeket. Csekkeket, amelyet legtöbb esetben a saját nézőpontunk alapján alakítunk. A telefonszámlánk a választott szolgáltatónktól jön, a választott tarifacsomagunk függvényében, illetve a választott készülék árát figyelembe véve. A víz számlánk arról szól, hogy mennyi vizet használtunk el. A villany számlánk attól függ, hogy milyen fogyasztású készülékeket használunk az ingatlanunkban, a gáz-számlánk tükrözi, hogy inkább felöltözünk, és visszavesszük a fűtést, vagy lenge ruhában szaladgálunk otthon. Hozzátesz az is, hogy az ingatlanunkat leszigeteltük-e.

Ezek már nem csekkek, de egyéb költségeinket is mi választjuk. Ruházkodási költségeink attól függnek, hogy a márkás "rongyok"-ra vadászunk-e. Vagy jó minőségű, de viszonylag kevés ruhaneműt veszünk. Az egyéb költségeink, vásárlásaink arról szólnak, hogy van-e önuralmunk, vagy az azonnali csábítás szerint költünk. Kajára, kütyükre, bigyókra, és egyéb dolgokra, amik sok esetben háztartásunkat ellepik. Bűvös szó az AKCIÓÓÓÓÓ! Jobb esetben képesek vagyunk megválni, elajándékozni, kidobni megunt, vagy nem is használt dolgainktól, amit valamikor megvásároltunk. Ki ki elgondolásai alapján vásárol, ajándékoz. Folyamatosan döntéseket hozunk életünkben, amit nagyon sokan úgy hozunk meg, hogy másoktól látjuk, hogy mit tesznek. Nem tartják fontosnak azt, hogy a jövőre gondoljanak, mert a reklámok azt sugallják, hogy éljünk a mának. 

Rossz döntések, helytelen cselekedetek, melyek a másoktól való "tanulás" miatt az emberi életet gödörbe lökheti. Onnan azonban nehéz kimászni. Sokan megbánják a tetteiket. Mégsem tanulnak belőle. Utólag szeretnék másként megtenni azt, amit már rosszul csináltak. Az idő kereke előre forog. 

Tanulhatnánk a megélt tapasztalatokból, ehelyett mindig jobban hiszünk másnak, mint a saját megérzéseinknek. Hagyjuk, hogy akár a média irányítson. Hasonlítjuk magunk másokhoz. Nem a saját dolgainkkal foglalkozunk, hanem megbeszéljük a politikai eseményeket, a valóság show-kat, amelyeket követünk a tévén, interneten. Rosszul érezzük magunkat, hogy nem tudunk hozzászólni ahhoz, hogy az aktuális adásban ki, mikor, kivel, mit csinált. Ezért inkább megnézzük azt a műsort, ami nem is annyira érdekel bennünket. 

Csak azt látjuk meg, arról győződünk meg, amiben hiszünk. Ébresztő Magyarország! Szabad leszel, vagy rabszolga? Ez a kérdés. Válassz! Higgy a szép, boldog életben! A gondok tanításként érkeznek hozzá, hát tanulj belőle. 

KEZDJ EL TUDATOSAN ÉLNI, KÉPEZD MAGAD!